Oroszország kézifegyverei
Nagant M1895 Revolver
Hossz: 235 mm
Súly: 0,8 kg
Tár: 7 db töltény
Hatótávolság: 46 m
A Nagant M1895 egy hétlövetű revolver melyet Léon Nagant tervezett és gyártott az Orosz Birodalomnak. 7,62 x 38 mm töltényekkel üzemelt. A ravasz meghúzásakor a cilinder előre mozdult a puskacső irányába, hogy bezárja a köztük lévő rést, ezzel pedig a lőszer kezdősebességét növelte.Mind az Orosz Birodalom, mind a Szovjet unió széleskörűen alkalmazta.
Ismert volt megbízhatóságáról és ellenállási képességéről. Ahogy egy korabeli tiszt mondta:
"Ha valami elromlott egy M1895-ben, azt megtudod javítani egy kalapáccsal."
Alkalmazta a bolsevik titkos rendőrség, a Cheka majd ennek a későbbi szovjet utóda az OGPU és az NKVD is. A modern TT pisztoly megjelenése ellenére az M1895 egészen a második világháború végéig szolgált.
_________________________________________________________________
Krnka M1867
Hossz: 1300 mm
Súly: 4,5 kg
Tár: 1 db töltény
Hatótávolság: 850 m
A fegyvert Sylvester Krnka tervezte 1867-ben, melyet az 1857-es Six Line elöltöltős puska lecserélésére készített. 1869-ben került az orosz hadseregbe. Két fő típusa volt: gyalogsági és lovassági puska. Nem sokkal azután, hogy szolgálatba állították, már is konkurenciája akadt a Berdan puska személyében, ám lecserélni mégsem tudta, nagyjából azonos ideig alkalmazták mindkettőt. Miután kivonták a szolgálatból, nem egy darabot átalakítottak shotgun-ná.
_________________________________________________________________
Berdan puska
Hossz: 1300 mm
Súly: 4,6 kg
Tár: 1 db töltény
Hatótávolság: 300 m
A fegyvert Hiram Berdan alkotta 1868-ban. 1870-től használták az orosz seregben és csak 1891-ben váltotta le a később hatalmas hírnévre szert tevő Mosin-Nagant puska. Két verziója volt, Berdan I (1868) és a Berdan II (1870). Végül mind a két verzió az Orosz Birodalom szolgálati fegyvere volt. A Berdan I-et a Colt cég gyártotta ám ebből mindössze csak 30 000 darab készült. Majd a Berdan II-sel folytatták a gyártást, melyet Angol földön, Birminghamban kezdtek el. Ám később a fegyvert inkább az orosz anyaföldön gyártották, Tula, Izhevsk illetve Sestroretsk fegyver gyáraiban. Közel 3 000 000 darab készült el a Berdan puskákból.
_________________________________________________________________
Fedorov Avtomat
Hossz: 1045 mm
Súly: 4,4 kg
Tár: 25 db töltény
Hatótávolság: 400 m
Ezt a fegyvert Vladimir Grigoryevich Fyodorov tervezte 1915-ben. 1924-ig gyártották, ám mindössze 3200 darab készült. Használták az első világháborúban, az orosz forradalomban illetve az 1939-40-es szovjet-finn háborúban is. A Fedorov félautomata puska képes volt 350-400 lövést leadni percenként.
_________________________________________________________________
Mosin-Nagant
Hossz: 1232 mm
Súly: 4 kg
Tár: 5 db töltény
Hatótávolság: 500 m
A puskát Léon Nagant tervezte 1882-től, majd 1891-ben rendszeresítették az orosz birodalomban. A világ egyik legjobb puskájának mondhatjuk, mivel olcsó volt az előállítása, könnyen lehetett használni illetve pontos volt. Ez az egyik legnagyobb számban gyártott fegyver a történelemben, több mint 37 millió darab készült belőle. Mind a mai napig használják háborús övezetekben világszerte.
_________________________________________________________________
PM M1910 (Maxim)
Hossz: 1067 mm
Súly: 64,3 kg
Tár: 250 db töltény
Hatótávolság:
1880-as években jelent meg a Maxim géppuska, miután Hiram Maxim sikerrel mutatta be a géppuskát. Az orosz sereg megrendelt belőle 12 darab 1895 mintájú Maxim géppuskát. A fegyvert a Vickers, Sons & Maxim cég készítette el és adta át 1899-ben Szentpéterváron a megrendelőinek. Később a flotta érdeklődését is felkeltette és további két darabot rendeltek belőle.
Érdekességként megemlítendő, hogy maga III. Sándor cár is részt vett a fegyver tesztelése során.
1910-ben adoptált, Hiram Maxim Maxim géppuskájának alapján, mely az orosz-szovjet sztenderd 7,62x54 mm lőszerrel lett ellátva. Páncélt és kerekeket lehetett felszerelni ezzel megkönnyítve a mozgatását, mivel a fegyver súlya meghaladta a hatvan kilót. A páncél jellegzetessé tette a fegyvert, mely könnyedén beírta magát a történelembe. A Tulai fegyvergyárban készült 1910-től egészen 1939-ig, majd később újra indították a gyártást 1941-től 1945-ig. Mind a két világháborúban jelen volt, és mind az orosz mind a szovjet csapatoknál jó szolgálatot nyújtott. Megpróbálták leváltani a második világháború során az Sg-43 Goryunovval ám végül mégsem vonták ki a csapatoktól a M1910-es géppuskát, és egészen a háború végéig hadrendben állt. A gyalogsági verzió mellett még volt légi és tengeri erőknek kifejlesztett példányok.
_________________________________________________________________
Model 1914
Hossz: 235 mm
Súly: 0,78 kg
Hatótávolság:
A Model 1914 gránátot az első és a második világháborúban is alkalmazták az orosz haderők. A gránátot az M1912-es modellből fejlesztették ki, nagy mértékben módosítva az eredeti változatot. A gránát feje a dobozból a cilinderbe került, a fa fogantyú el lett távolítva, amit hegesztett lemez helyettesített és az övkampót is eltávolították. Az M1914 egyike volt azon néhány gránátnak, melyet már az első világháború alatt is használtak. 1930-ban módosításon esett keresztül, TNT lett a robbanóanyaga. Ez nem volt meglepő, mivel gyakori volt ez az anyag az orosz gránátokban, ahogy azt már tapasztalhattuk az F1 és az RGD-33 gránát esetében is.
Az M1914/30-as gránátot még a második világháborúban is használták, ám egyre több teret nyert az RGD-33, mely később a szovjetek elsődleges botgránátjaként szerepelt. Ám teljesen csak a második világháború után vonták ki a szolgálatból, és olyanok vették át a helyét mint az RGD-5. Hatástalanított egyedeit 1980-as évekig használták kiképzéseken.
_________________________________________________________________
