Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Németország kézifegyverei

Reichsrevolver M1879

400px-reichsrevolver_m1879_revolver.jpg

Hossz: 310 mm

Súly: 1,04 kg

Tár: 6 db töltény

Hatótávolság:

Az M1879 Reichsrevolver a német hadsereg szolgálati revolvere volt, melyet 1879-től 1903-ig gyártottak. Két típusa volt: M1879 és az M1883. A két dizájn közt mindössze a tár hosszúságában mutatkozott különbség. Megjelenése robusztus volt. Az első világháború során alkalmazták, míg a Luger le nem váltotta. A gyűjtők úgy tartják, hogy az M1879 gyalogsági modell, míg az M1883 tiszti oldal fegyverként szolgált, bár ez nem hivatalos megkülönböztetés. 

______________________________________________________________________

Bergmann 1896

300px-bergmann_m1896_no._3_-_right.jpg

Hossz: 254 mm

Súly: 1,13 kg

Tár: 5 db töltény

Hatótávolság:

A fegyvert Louis Schmeisser tervezte, később pedig Theodor Bergmann cége adoptálta azt. Ekkor már megjelent kortársaival azon versengtek, hogy lecseréljék a Reichsrevolvert, köztük a Mauser C-96 illetve a Borchardt C-93 fegyverekkel. Ám végül a fegyver nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, így tovább fejlesztésen gondolkoztak, aminek eredménye a 1897 jelölésű pisztoly, de az sem aratott sikert. 

______________________________________________________________________

Bergmann No5 1897

berg1897.jpg

Hossz:

Súly:

Tár: 10 db töltény

Hatótávolság:

Az 1896-os Bergmann által bemutatott fegyver, nem hozta sikerét, ezért Schmeisserrel újratervezték a fegyvert. Erre azért volt szükség mivel rájöttek, hogy a fegyver hátrasiklásos rendszere nem tudott elegendő erőt biztosítani. Az új dizájn 1897-ben lett kifejlesztve és a No 5 nevet kapta. Ezután Svájcban és Angliában is tesztelték, ám nem voltak megelégedve a pisztollyal. 

______________________________________________________________________

Borchardt C-93

tumblr_noi5he0jsn1uryk28o3_1280.jpg

Hossz: 279 mm

Súly: 1,16 kg

Tár: 8 db töltény

Hatótávolság: 

A tervezője Hugo Borchardt volt, aki annak reményében készítette a fegyvert, hogy leváltsa az akkor rendszeresített revolvert. 7,65 x 25 mm töltényekkel üzemelt. Tesztelések során pontosnak és megbízhatónak bizonyult, ám a pisztoly gyártása túl drágának mutatkozott. Mivel Borchardt nem volt hajlandó módosítani a dizájnon, így az asszisztensét Georg Lugert kérték fel, hogy fejlessze a fegyvert. Később pedig meg is született egy igen ígéretes pisztoly a Luger P08.

A C-93-ból 3000 darab készült, és ez volt az első olyan félautomata pisztoly, melyet tömegesen gyártottak. 

______________________________________________________________________

Mauser C-96

mauser_c96.jpg

Hossz: 312 mm

Súly: 1,13 kg

Tár: 10 db töltény

Hatótávolság: 200 m

A fegyvert, a Feederle testvérek tervezték, Fidel, Friedrich és Josef, melyet a Mauser cég gyártott 1896-tól egészen 1937-ig. A fegyver egyedi jellegzetessége az elsütő billentyű előtt elhelyezkedő beépített szekrénytár, a hosszú cső, a fából készült tus melynek több funkciója is volt, illetve a markolat mely csak erre a fegyverre volt jellemző. Hamar közkedvelté vált, nem csak a kormány vásárolt belőle hanem német katona tisztek, civilek, sőt még más országok is köztük az észtek, spanyolok és kínaiak, de még a brit katona tisztek körében is népszerűvé vált. Ám az első világháború kirobbanása után ez a népszerűség egyre alább hagyott, bár ez annak is betudható hogy az angolokon kitört a büszkeség és a német ellenesség. Ironikus, hogy ők ragasztották rá a "seprűnyél" gúnynevet. 

A pisztoly hosszú csövének és fatusának köszönhetően kitűnő lőtávolsága és átütő képessége volt, mint bármely korabeli társának. A fatus tulajdonképpen tárolódobozként is lehetett használni, emiatt Kínában "Dobozágyúnak" nevezték. Érdekességként megemlítendő, hogy még Winston Churchillnek is volt egy példánya sőt még használta is, az omdurman-i csatában és a második búr háború alatt. 

_________________________________________________________________

Dreyse M1907

german-pistol-dreyse-m1907-left.jpg

Hossz: 160 mm

Súly: 0,710 kg

Tár: 7 db töltény

Hatótávolság: 50 m

Tervezője Louis Schmeisser volt, aki Nikolaus von Dreyse-ről nevezte el a fegyvert. A pisztoly a korhoz képest meglehetősen furcsán nézett ki.  Kis létszámban gyártották 1907-től 1915-ig, de használata mégsem az első világháborúhoz köthető. 1912-ben jelent meg a 9 mm változata, mely Parabellum Dreyse M1912 néven ismert. 

Érdekességként megemlítendő, hogy a második világháborúban a Volkssturm és a Volksgrenadier is használta.

_________________________________________________________________

Beholla pisztoly

a7238d41fb3c5ebe4bfd60fd6c5c84c0.jpg

Hossz: 140 mm

Súly: 0,640 kg

Tár: 7 db töltény

Hatótávolság: 25 m

A Beholla pisztolyt Becker & Hollander fejlesztette ki. Az első világháború alatt másodlagos fegyverként szolgált a német hadseregben. 1915-től 1918-ig gyártották ez idő alatt 45000 példány készült el. 

_________________________________________________________________

Luger P08

mit400-d-f2-l.jpg

Hossz: 222 mm

Súly: 0,871 kg

Tár: 8 db töltény

Hatótávolság: 50 m

A pisztolyt Georg J. Luger tervezte 1898-ban, de csak 1900-ban került sor a gyártásra a Deutsche Waffen-und Munitionsfabriken fegyvermanufaktúrában. Svájcban adoptálták 1900. májusában. A Luger hatalmas sikereket ért el, megbízható és hatékony fegyvernek bizonyult, robusztus kialakítása beleégette magát a történelembe. Nem csak a katonák közt volt értékes, manapság a gyűjtők körében elengedhetetlen és a megszerzett példányt nagy becsben tartják. Később a Walther P38 pisztollyal kívánták helyettesíteni, de a Luger még így is jobb konstrukciónak bizonyult. Eredetileg 7,65mm-es Parabellummal tervezték, de a későbbiek során kifejezetten ehhez a fegyverhez fejlesztették ki a 9x19mm Parabellummot. A Lugert mind a két világháborúban használták előszeretettel, sőt még utána is alkalmazta a kelet-német néprendőrség.  

________________________________________________________________

Gewehr 1888

nevtelen.png

Hossz: 1,245 mm

Súly: 3,8 kg

Tár: 5 db töltény

Hatótávolság: 

A 19. században egyre inkább csökkentették a feketelőporos fegyverek használatát, ennek oka a füstmentes lőpor feltalálása volt. Azért, hogy a németek tudják tartani a lépést a franciákkal szemben szükség volt egy olyan fegyverre mely megfelelt minden igénynek. Sikerült is kifejleszteni egy olyan puskát mely felvehette a versenyt a francia Lebel puskával, ez volt a Gewehr 1888. Soha nem fejlesztették, helyét a Gewehr 98 vette át.

_________________________________________________________________

Gewehr 98

nevtelenb-jbnjb.png

Hossz: 1,25 mm

Súly: 4,09 kg

Tár: 5 db töltény

Hatótávolság: 500 m

Gewehr 98-at Paul és Wielhelm Mauser tervezte, majd 1898-ban mutatták be. A fegyvert az akkor korszerűvé vált Francia Lebel puska miatt kezdték el tervezni, amire a válasz a Gewehr 1888 volt. Később mégis leváltották a 88-ast a 98-ra mivel jobb konstrukciónak illetve terhelhetőbbnek bizonyult.

1898-tól 1935-ig gyártották, ekkor kezdte el helyettesíteni a Kar 98K. A puska 7,92x57 mm töltényekkel működött melyből első sorban tompa később hegyes lőszerek készültek. Az oszmán birodalom illetve a spanyol nacionalisták is alkalmazták. 

_________________________________________________________________

Mp18

mp18-i-3.jpg

Hossz: 832 mm

Súly: 4,18 kg

Tár: 32, 20-30-50 db töltény

Hatótávolság: 

Az Mp18-at Theodor Bergmann tervezte, melyet 1918-ban mutatott be. Még ez évben sikerült eljuttatni a német hadsereghez, így az új fegyverek elsősorban a rohamosztagosokhoz kerültek, kifejezetten az árokharcok felszámolására. Ez a fegyver volt a legelső géppisztoly, illetve ez a dizájn alapozta meg az összes géppisztoly tervét egészen az 1960-as évekig. Sajnos túl későn érkezett a fegyver így csak néhány csata során alkalmazták, mielőtt a háború véget nem ért. Kivételes fegyver volt, koncepciója sokat bizonyított az álló háborúban. 

_________________________________________________________________

Mg08

mg08_1.jpg

Hossz: 1175 mm

Súly: 69 kg

Tár: 250 db töltény

Hatótávolság: 2000 m 

Hiram Maxim 1884-es adaptációjának német verziója volt. 1908-ban jelent meg akkor még Maschinengewehr 01 ként szerepelt. Fejlesztések során 500 töltény helyet 600 golyó kilövésére volt képes percenként. Később mégis Mg 08 néven alkalmazták. Szintén vízhűtéses volt, mint a Maxim-féle géppuska. Az első világháborúban sztenderd géppuskája volt a német hadseregnek, de a második világháborúban is alkalmazták mint nehéz géppuska. 1914. augusztusában nagyjából 12 000 darab állt rendelkezésre. Havonta átlagosan 200 darabot gyártottak, ez a szám 1916-ra 3000 darabra nőt, egy évvel később pedig 14 000 darabra. 

_________________________________________________________________

Bergmann Mg15

1315582647.jpg

Hossz: 1120 mm

Súly: 12,9 kg

Tár: 100-200, 250 db töltény

Hatótávolság: 2000 m

A fegyver megálmodója Theodor Bergmann volt aki egy 1901-ben készült zárószerkezettel készítette el a géppuskát. 1910-ben készült el az első dizájn ami túl nehéznek bizonyult, ráadásul vízhűtéses rendszerrel rendelkezett. Később áttervezte, könnyített a szerkezeten, hogy a gyalogság és a légierő egyaránt tudja használni. A légierőnél ezt még tovább fejlesztették és könnyítették a zárat illetve 500-ról 800-ra növelték a percenként leadott lövések számát. 

___________________________________________________________________

Wechselapparat

awm-e00802.jpg

Ezt a lángvetőt 1917-ben mutatták be a korábbi Kleif lángvető helyettesítésére. A fegyver jellegzetes fánk alakú benzin tárolóval rendelkezett. A dizájnt a második világháborúig fejlesztették, akkor  már M40 néven ismerték, majd később az M41 leváltotta azt. 

Ezt a modelt a második világháború folyamán a britek is lemásolták. 

______________________________________________________________

Mauser 1918 T-Gewehr

tumblr_msuxunbhlb1s57vgxo2_r1_1280.jpg

Hossz: 1691 mm

Súly: 15,9 kg

Tár: 1 db töltény

Űrméret: 13 mm

Hatótávolság: 500 m

A fegyver gyártása 1918 májusában kezdődött meg, melyet a Mauser cég kezdeményezett a folyamatosan megjelenő tankok miatt. Feladata már a legelső megjelenés óta is az volt, hogy a harckocsik páncélzatát átüsse. Ez volt a legelső páncélosok ellen alkalmazott gyalogsági fegyver az első világháborúban. 15800 db készült el belőle, ám már túl későn érkezett a frontokra a páncéltörő puska. 

______________________________________________________________

M17 Eihandgranate

100_1067.jpg

Hossz: 60 mm

Súly: 0,318 kg

Hatótávolság: 40 m

Ezt az apró gránátot a német hadsereg használta az első világháborúban. Rengeteg jó tulajdonsága volt: elsősorban sokkal könnyebben lehetett hordozni, nem úgy mint a Kugelhandgranate-t, továbbá legalább 40 méterre el lehetett dobni de megesett hogy ettől messzebbre is sikerült, illetve a kezelése is könnyebb volt, mint a botgránáté. A gránát teste eleinte sima volt, így nehéz volt fogni, ezért később módosították a dizájnt. A második világháborúban egy ehhez hasonló gránátot alkalmazott Németország. 

______________________________________________________________________

M24 Stielhandgranate

559.jpg

Hossz: 365 mm

Súly: 0,595 kg

Hatótávolság: 27 m

A Model 24 Stielhandgranate a német hadsereg sztenderd kézigránátjává vált és az első világháborútól egészen a második világháború végéig használatban is maradt. Megjelenése miatt botgránátnak is nevezték és manapság ez az egyik legkönnyebben megismerhető gyalogsági fegyver a 20. századból. Természetesen a briteknek is megvolt a véleményük a német haditechnikáról, ők csak egyszerűen burgonyatörőnek nevezték. 1915-ben mutatták be, azonban egész háború alatt fejlesztették. Dörzsgyújtó szerkezetet használtak, ami csak a német gránátokra volt jellemző , más országokban egyáltalán nem volt gyakori. 

27-37 m-re lehetett eldobni, míg a brit Mills bomb-ot mindössze csak 14 m-re, persze az angol sajtóban ennek a duplája is megjelent. 

A gránátok leginkább árkok illetve ellenséges gyalogsági pozíciók megtisztítására volt alkalmas, páncélozott járművek ellen egyáltalán nem volt hatékony.

______________________________________________________________

Kugelhandgranate

kugelhgr1915inhouder.jpg

Hossz: 80 mm

Súly: 1 kg

Hatótávolság: 20 m

A Kugelhandgranate egy német kézből dobható repeszgránát, mely 1913-ban jelent meg, így Model 1913-ként is ismert. Fekete lőporral működtetett szerkezet miatt nem volt szüksége detonátorra. A gránát 70-80 repeszdarabra robbant szét.

A katona megközelítőleg 15 m-re tudta eldobni az egyébként hatalmas szerkezetet.  

______________________________________________________________

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.